Biomechanica Hungarica, Évf. 3, Szám 1

Betűméret:  ##icon.font_small.alt##  ##icon.font_medium.alt##  ##icon.font_large.alt##

Aktív koronáriasztentek bevonatainak összehasonlítása gyógyszerfelvevő és -leadó képességük alapján

Szabadíts Péter, Dobránszky János

Absztrakt


Az aktív, gyógyszer-hatóanyagot kibocsátó sztentek folyamatosan bővülő családjának fejlődése jellemzi az elmúlt évek orvoslását. Az orvoslás eredményei igazolták az aktív és passzív sztentek használatának létjogosultságát. Egy jelenleg már használt passzív sztentnek, a gyártóval együttműködve, aktív bevonattal való ellátása a kitűzött célunk. A bevonatnak kétféle célja is van, egyrészt a sztent biokompatibilitását fokozza, másrészt mint aktív bevonat, a sztent felhasználásának körét bővítse.

Kísérleteink során a megfelelően előkészített, sztentek felületével megegyező felületű lapkákra felvitt PUR bevonatok (Carbothane®, Tecothane®, ChronoFlex®) gyógyszermegkötő és időben elhúzódó -leadási képességeit vizsgáltuk.

A PUR bevonatok jól használhatóak a sztentek bevonására, és gyógyszert is képesek tárolni. A PUR bevonatok alaptulajdonságaik szerint – mint hidrofi l vagy hidrofób – több vagy kevesebb hatóanyagot tudtak megkötni a felületükön és a mélyebb rétegeikben. A több rétegben felvitt bevonatok nagyobb mennyiségű hatóanyagot tudtak megkötni, mint az egyrétegű bevonatok. A leadási görbék alapján értelmezhető egy, a PUR bevonatok felületről és az anyag belsejéből leadott hatóanyag mennyiség, ez a PUR alaptulajdonságától függően változó az idő függvényében. A legtöbb hatóanyagot a hidrofil tulajdonságú ChronoFlex® bevonat tudta felvenni, míg a legkevesebbet a hidrofób Tecothane®.

A PUR bevonatok megfelelő kiválasztásával a felhasználási területük bővíthető, kombinálásukkal szélesíthető az indikációs területük. Az eredmények alapján a többrétegű bevonatok előnyösebb gyógyszermegkötő képessége látszik az egyrétegűvel szemben, és ezzel bizonyítható a híg oldatok használatának javaslatát a bevonási eljárásban a töménnyel szemben. A kapott eredmények alapján tervezhető a bevonatok gyógyszermegkötő kapacitása, és a bevonatok szendvicsszerkezetű elrendezésével az időbeli leadás szabályozható lehet. A hidrofil PUR bevonatok nagyobb hatóanyag-felvétele az anyag duzzadásával magyarázható, és ez alapján tervezhető a bevonat által bejuttatható hatóanyag mennyisége.

 

DOI: 10.17489/biohun/2010/1/27


Teljes szöveg: PDF