A koponyacsont veleszületett, vagy szerzett hiányainak pótlása a védendő szerv kiemelt szerepe és sérülékenysége folytán különösen fontos. Az intézetünkben kidolgozott cranioplastica eljárással előállítható a defektus pótlására alkalmas alak-és méretpontos 3D modell. A beültetésre kerülő csontcement implantátumot jelenleg egy szilikon öntőforma segítségével formázzuk, ami azonban anyag- és időigényes, valamint további hibalehetőségeket rejt magában.Az eljárás továbbfejlesztéseként azt a célkitűzést fogalmaztuk meg, hogy 3D nyomtatással közvetlenül előállítható öntőformát tudjunk készíteni a PMMA csontpótlás formázásához, amivel a folyamat lerövidülhet és a szilikon öntőforma gyártásával felmerülő hibalehetőségeket csökkenteni tudjuk. Az előzetes tesztek alapján azonban világossá vált, hogy a térhálósodás során a csontcement a legtöbb esetben összetapad az öntőforma anyagával és a továbbiakban már nem távolítható el sérülésmentesen.Vizsgálatainkhoz 8 különböző típusú 3D nyomtatási alapanyagból (MED610, TPU 98A, PLA Antibacterial, ABS, Prusa Flex, Tango Plus, BioMED 50A, Nylon PA12) készítettük el egy koponyapótlás öntőforma M 1:2 méretarányú modelljeit, amelyekbe csontcementet öntöttünk, majd teszteltük, hogy eltávolítható-e a pótlás a megszilárdulást követően. Hat esetben nem sikerült elválasztani az öntőformát a csontcementtől, ezek a MED610, TPU 98A, PLA Antibacterial, ABS, Prusa Flex anyagok, ellenben a Tango Plus és a BioMED 50A esetében nem tapadt rá a csontcement az öntőformára. Az újabb problémát okozó ragadós felületet megfelelő utókezeléssel meg tudtuk szűntetni.Az eddigi vizsgálataink alapján tehát csontcement öntőforma közvetlen nyomtatásáshoz a BioMed 50A és a Tango Plus műgyanták bizonyultak megfelelőnek. 

DOI: 10.17489/biohun/2024/2/609