Biomechanica Hungarica, Évf. 6, Szám 2

Betűméret:  ##icon.font_small.alt##  ##icon.font_medium.alt##  ##icon.font_large.alt##

Az ér- és idegsérülések kockázata az acetabulum protetizálása során

Szabó János, Muraközy Katalin, Manó Sánsor

Absztrakt


A szerzők közleményükben irodalmi áttekintést nyújtanak a csípőízületi protézis vápa komponensének
beültetése során előforduló vaszkuláris és neurológiai szövődményekről.
Az idegsérülések aránya primer coxarthrosis esetén 0,6–1,3%, vaszkuláris komplikációk 0,25%-
ban fordulnak elő. Poszttraumás esetekben, csípőízületi diszpláziában (5,2–13%) és revíziók
során (7,5%) a szövődmények száma megsokszorozódik.
Az ér- és idegsérüléseket számos szempont alapján osztályozzák.
Lokalizáció szerint extra- és intrapelvicus szövődményekről beszélhetünk. Bonyolítja a kérdést,
hogy több ér-ideg törzsnek medencén belüli és medencén kívüli lefutása is van.
Etiológiáját tekintve a szövődmény hátterében állhat direkt, illetve indirekt sérülés, kompresszió,
túlnyújtás, szakadás.
A vaszkuláris szövődmény megjelenését tekintve lehet haemorrhagia, ischaemia, thrombosis,
aneurysma, arteriovenosus fi sztula, mely klinikailag hypovolaemiás shock, akut keringési zavar,
pulzáló tumor, krónikus keringési probléma képében jelenhet meg.
Az idegsérülések klasszikus osztályozás szerint neurapraxia, axonotmesis, neurotmesis formájában
jelentkeznek. Idegsérülésnél az érző, illetve motoros funkciók különböző mértékű és időtartamú
kiesését észleljük.
Biztonságosabban operálhatunk az acetabulum környezetében, ha tisztában vagyunk a régió biztonsági
zónáit leíró beosztásokkal és tudjuk az acetabulum különböző részein a csont átlagos
vastagságát. Közleményünk célja ezen ismeretek egyszerű, közérthető formában történő összefoglalása
és átadása a gyakorló sebész kollégák számára.

 

DOI: 10.17489/biohun/2013/2/05


Teljes szöveg: PDF