A hirtelen irányváltoztatás utáni egyensúlyozó képesség a térdízületi kopás következtében romlik. Felmerült az a kérdés, hogy a térdízületi protézis beültetés utáni korai posztoperatív időszakban a hirtelen irányváltoztatás utáni egyensúlyozó képesség javul-e és a javulás ütemét a feltárás módja befolyásolja-e. Az egyik csoport esetén hagyományos feltárással, a másiknál navigált minimál invazív feltárással végezték a térdízületi endoprotézis beültetést. A dinamikus egyensúlyozó képesség modellezése a hirtelen irányváltoztatási teszttel történt, melyet rugókkal a kerethez rögzített merev lappal végeztünk. A vizsgált személy két lábon vagy egy lábon a merev lapon állt, majd a merev lap rögzítését feloldottuk. A merev lap mozgása csillapított lengőmozgás, mely a Lehr-féle csillapítási számmal jellemezhető. A csillapítást a vizsgált személy egyensúlyozó képessége adja, az egyensúlyozó képességet numerikusan a Lehr-féle csillapítási szám jellemzi. A vizsgálatot a műtét előtt, majd a műtét után 6, 12 héttel végeztük. A két betegcsoport értékeit összehasonlítva megállapítható, az egyensúlyozó képesség fejlődésének ütemét lényegesen befolyásolja a feltárás módja: a navigált, minimál invazív feltárással műtött betegek egyensúlyoóz képessége jobb . De az eredmények arra is felhívják a figyelmet, hogy a korai posztoperatív szakaszban az elesés kockázata növekedett.

DOI: 10.17489/biohun/2012/1/06